Hiába van jól szigetelt házunk, körbefűtött lakásunk, ha az ablakok rossz minőségűek, nem jól szigetelnek - a korszerűtlen üvegszerkezeten át és a régi deformálódott tok és szárnyszerkezet csatlakozásánál - kiszökik a meleg otthonunkból. Válasszunk jó minőségű nyílászárókat, ezzel jelentősen csökkenthetjük fűtésszámlánkat. A nyílászárók hőveszteségi értéke az „u” érték. Ez azt jelenti, hogy ha egy határolószerkezet „u” értéke 1,0 W/m²K, akkor a hőveszteség mértéke 10 Kelvin fok benti-kinti hőmérséklet különbség esetén sem haladja meg az 1,0 Wattot négyzetméterenként. Szigetelő üvegeknek a kettő vagy több üvegrétegből álló szerkezeteket nevezzük, az egyes üvegrétegek között távtartóval és páramentességet biztosító peremzárással, a légrésben különféle típusú gáztöltéssel.
Az első hőszigetelő üvegszerkezetek két síküveglap összeragasztásával készültek, a két réteg között egy távtartóval. A következő lépés az úgynevezett Low-e bevonat (Low-emissivity, jelentése alacsony sugárzási érték), amely egy alacsony emissziójú lágyfém bevonat. Ezen lágyfém bevonat segítségével a kétrétegű üvegezés hőátbocsátási értéke felére csökkenthető. Jelentősen továbbjavítható az üvegszerkezet hőszigetelő képessége, ha az üvegrétegek közti teret "levegő" helyett speciális gázokkal töltik meg. Napjainkban leggyakrabban az argongáz töltést használják erre a célra.
Három üvegrétegből álló szerkezet esetén gyakorlatilag egy plusz "szigetelő kamrát" alakítunk ki, így érve el a jobb hőszigetelési képességet. Ebben az esetben is fontos a kétrétegű üvegeknél már tárgyalt low-e bevonat és gáztöltés alkalmazása a megfelelő eredmény eléréséhez. Legjobb hőtechnikai értékét úgy érik el, hogy az üvegszerkezet első és a harmadik üvegtábláját lágyfém bevonatos (low-e) réteggel látják el és - igény szerint - kripton illetve argongázzal töltik fel. A háromrétegű üvegek alkalmazása esetén fontos szempont az üvegszerkezet súlya, hiszen, ha ezzel nem számolunk - nagyobb méreteknél - súlyos működésbeli problémák jelentkezhetnek, adott esetben akár balesetveszélyt is teremthetünk.
Biztonsági üvegnek nevezzük a VSG (ragasztott) üveget, ill. az ESG (edzett) üveget, illetve azok kombinációit. A ragasztott biztonsági üveg törés esetén nem hullik szét, az edzett üveg pedig apró, tompa szilánkokra törik, így nem okozhat komoly sérülést. A gyakorlatban biztonsági üveget kell alkalmazni minden olyan helyen, ahol balesetvédelmi okok indokolják (pl. üvegezett ajtók, padlócsatlakozásig való üvegezés, mellvédmagasság alatti üvegek). VSG üvegek előállítása kétféle módon történik: PVB fóliával egy vagy több rétegben összeragasztják az üveglapokat. A fólia szervesen beépül az üveglapok felületébe a hő és nyomás együttes alkalmazásával. Egy vagy több komponensű műgyantákkal ragasztják össze az üveglapokat. Az ESG üveg gyártása során a kész előre gyártott síküveget felhevítik hozzávetőlegesen 650-660 Celsius fokra, majd gyorsan lehűtik. Az üveg egy fokozott szilárdsági értékű üvegfelület lesz és az esetleges törése esetén nem szilánkosra törik, mint a síküveg, nem pókhálósodik, mint a biztonsági üveg, hanem apró darabokra törik "kirobban", az üvegben lévő belső feszültség miatt, amit az eljárás során keletkező nikkelszulfitok okoznak. Az üveg törése szúró vagy vágó sérülést nem okoz.
Különböző választható mintázatokkal ellátott fényáteresztő, de elmosott vagy tompított képet mutató üveg, melyet olyan helyiségek nyílászáróiba ajánlunk, ahol fontos, hogy kívülről ne lássanak be (pl. fürdőszoba).
K/U érték
Hőszigetelési együttható. Egy építőanyag (legyen akár nyílászáró profil vagy tégla) K/U értéke az az érték, ami megmutatja, hogy az építőanyag mindkét oldalán 1 m² -es területen a levegő 1 K (C) hőmérsékletkülönbsége esetén 1 másodperc alatt (Jule-ban mérve) mekkora hőmennyiség áramlik át. Mértékegysége: W/ m²K. A legújabb szakirodalomban a K-értéket egyre inkább az U-értékkel helyettesítik. Megkülönböztetjük a nyílászáró profil (tok és ablakszárny) illetve az üvegezés U értékét.
Profil
A profil a nyílászárónak az a a része, amit köznyelven keretnek vagy toknak mondanak. Ebbe építjük be az üveget. A gyártás folyamán nagyon fontos a pontos méretezés és az illesztés a jó záródás érdekében. Mindez az általunk forgalmazott termékeknél teljes mértékben megoldott és ellenőrzött.
Légkamra
Hogy egy szerkezet hány légkamrás attól függ, hogy az elválasztandó teret hány légréteggel választja el szerkezeten belül (ez az érték a profil jellemzője). Ez az érték háromtól hét kamrásig változhat. Létezik kétlégkamrás profil is, de ezek régi elavult szerkezetek nem nagyon forgalmazzák már őket. A légkamra azért fontos mert minél magasabb légkamra számú egy műanyag nyílászáró, annál jobban hő és hang szigetel, illetve annál jobb a statikája. Jelenleg a öt légkamrás műanyag nyílászáró rendszereknek a legnagyobb a piaci részesedése, lakossági felhasználás terén minden igény kielégíthető ezekből a profilokból. Az ötlégkamrás szerkezetek U értéke U=1,3 és 1,4 között, a hatlégkamrás szerkezetek U=1,1 körüli értéket mutat.
Vasalat
Az a része a műanyag nyílászárónak, ami működteti a nyílást-záródást. A felhasználó a kilincs segítségével mozgatja a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű beépítése, ami az általunk forgalmazott műanyag nyílászáróknál szintén teljes mértékben megoldott és ellenőrzött.
Vasalati résszellőző:
Vasalati résszelőző: Ez a szellőző típus a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét egy 2-7mm-re megnyitja. A vasalat az ablakot ez esetben még zárva tartja. Ezt a szellőző típust az ablakok túl tökéletes záródása miatti, légcsere hiány kiküszöbölésére használják. Mivel kézi állítású és elzárható, nyíltégés-terű gázkészülékekhez (ahol előírás a szabályzott légbevezető) nem elegendő!
Hibásműködés-gátló:
Ez egy a vasalatba épített olyan szerkezet, ami nem engedi a nyílászárók bukó/nyíló szárnyát egyszerre bukni és nyílni.
|
|
